Teljesítménynyilatkozat vagy műbizonylat? Nem ugyanaz – és nem minden termékhez kell DoP

A legfontosabb tudnivaló ügyfeleink számára röviden:

Az általános ipari felhasználásra forgalmazott rozsdamentes acél- és alumíniumtermékekhez jellemzően nem tartozik teljesítménynyilatkozat (DoP). Ezeknél a megfelelő dokumentum a műbizonylat.

A teljesítménynyilatkozat elsősorban akkor kerül elő, amikor egy terméket kifejezetten építési, illetve szerkezeti célra hoznak forgalomba, és arra harmonizált európai szabvány vonatkozik.

Mi az a teljesítménynyilatkozat?

A teljesítménynyilatkozat – angolul Declaration of Performance, azaz DoP – az EU építési termékekre vonatkozó szabályozásához kapcsolódó dokumentum.

A CPR, vagyis a Construction Products Regulation célja, hogy az Európai Unión belül egységes rendszer alapján lehessen megadni és összehasonlítani az építési termékek teljesítményét.

Ha egy építési termékre harmonizált európai szabvány vonatkozik, és a termék ennek alapján CE-jelölés-köteles, akkor a gyártónak teljesítménynyilatkozatot kell kiállítania.

A dokumentum többek között tartalmazhatja:

• a termék azonosításához szükséges adatokat,
• a gyártó adatait,
• az alkalmazott harmonizált szabványt,
• a lényeges teljesítményjellemzőket,
• valamint a gyártó felelősségvállalását.

A DoP-t tehát a gyártó állítja ki.

És mi a helyzet a rozsdamentes acéllal?

Itt különösen fontos különbséget tenni az általános ipari célú és a kifejezetten építési célú termékek között.

A rozsdamentes lemezek és szalagok esetében például az EN 10088-2, rudaknál és más hosszútermékeknél az EN 10088-3 szerinti, általános ipari célra forgalmazott termékekhez nem teljesítménynyilatkozat tartozik.

Ezeknél a megszokott és megfelelő dokumentáció az EN 10204 szerinti műbizonylat, például 2.2 vagy 3.1 típusú bizonylat.

Ez az a dokumentum, amellyel ügyfeleink a mindennapi beszerzések során is leggyakrabban találkoznak.

Vagyis ha rozsdamentes lemezt, rudat, profilt, csövet vagy zártszelvényt általános ipari felhasználásra vásárolunk, nem kell automatikusan DoP-t keresnünk: a termékhez jellemzően műbizonylat tartozik.

Más a helyzet akkor, ha a terméket kifejezetten építési célra gyártották és ennek megfelelő harmonizált szabvány szerint hozzák forgalomba. Rozsdamentes termékeknél ilyen lehet például az EN 10088-4 vagy EN 10088-5 szerinti alkalmazás. Ezekben az esetekben már felmerülhet a CE-jelölés és a teljesítménynyilatkozat követelménye.

Alumíniumnál is a felhasználás célja dönt

Az alumíniumtermékek esetében hasonló a logika.

Az olyan alumíniumlemezekhez, extrudált vagy húzott csövekhez, zártszelvényekhez és rudakhoz, amelyeket gépgyártásban vagy más általános ipari célra használnak, és például az EN 485, EN 755 vagy EN 754 szabvány szerint készülnek, nem szükséges teljesítménynyilatkozat.

Itt szintén műbizonylat igazolja a termék műszaki jellemzőit.

Ha viszont ugyanaz az anyag kifejezetten építési vagy szerkezeti célú termékként kerül piacra – például homlokzati vagy teherhordó szerkezet részeként –, más szabványi követelmények, például az EN 15088 vagy EN 1090-3 válhatnak relevánssá, és ezzel együtt a teljesítménynyilatkozat is szükségessé válhat.

Darabolás után új DoP kell?

Gyakori kérdés az is, hogy mi történik a dokumentációval, ha a kereskedő az alapanyagot méretre darabolja vagy egyengeti.

Amennyiben ezek a műveletek nem változtatják meg a termék alapvető tulajdonságait, önmagukban nem jelentenek olyan változtatást, amely miatt új teljesítménynyilatkozatot kellene készíteni. Ha a termékhez eredetileg DoP tartozott, továbbra is a gyártó dokumentuma az irányadó.

Más lehet a helyzet olyan műveleteknél, amelyek már a termék teljesítményét is befolyásolhatják. Ilyen lehet például a hőkezelés, a hegesztéssel történő szerkezetgyártás vagy bizonyos felületkezelések.

A lényeg: ne a termék neve, hanem a felhasználása alapján döntsünk

Ugyanaz a rozsdamentes acél- vagy alumíniumtermék teljesen eltérő dokumentációs követelmények alá eshet attól függően, hogy általános ipari alapanyagként vagy kifejezetten építési termékként kerül forgalomba.

Ezért érdemes egy egyszerű szabályt megjegyezni:

Általános ipari célú rozsdamentes acél és alumínium esetén műbizonylatot keressünk – nem teljesítménynyilatkozatot.

A DoP akkor válik lényegessé, amikor az adott termék építési célú, harmonizált szabvány hatálya alá tartozik, és ennek megfelelően CE-jelölés-köteles.

Ha bizonytalan abban, hogy az adott felhasználáshoz milyen dokumentáció szükséges, érdemes már a rendelés előtt pontosítani a tervezett alkalmazást és a kért szabványt. Így elkerülhető, hogy olyan dokumentumot keressünk egy termékhez, amelyhez eleve nem is kell kiállítani.